A héten ellátogattunk a Budapesti Állatkert Sárkányok Éjszakái elnevezésű lampionfesztiváljára. 
20 óra előtt sikerült bejutnunk, jócska sorbanállást követően, majd még kis ideig világosban szemlélhettük a fénylényeket (például a nagyvadakat, itt alább), majd egyre nőtt a sötét és teljes pompájukban sejlettek fel a fénnyelbélelt lampionok. 
Ahogy szép lassan leszállt az éj, egyre misztikusabbnak tűnt túránk az éjjel sertepertélő valódi, hús-vér állatoktól sem mentes kertben. Megleshettük a hiénakutyát, majd egy másik ponton az oroszlán hallatott magáról, hátborzongató üvöltéseivel. A fejünk felett elhúzó, jellemezően hármasával kötelékben repülő vadkacsák csak mint lanyha egzotikum érintettek már meg bennünket. 
Később a félhomályban a tapír is felbukkant, és számolatlan látványos, szemet gyönyörködtető lampion, némelyik mesebeli, némelyik tradicionálisabb, természetesen a keleti zodiákus állatövei is felbukkantak és volt pár maibb alakzat is, még libikókázó pandamedvéket is láthattunk (talán, hogy az emberek rájöjjenek, hogy videófelvételi mód is van a kezükben tartott ketyerén. Én ellenálltam és nem videóztam le őket, nem igazán voltak a kedvenceim.).  
A legszebb, legesztétikusabb lámpástársulásokat jellemzően vízre tették, hogy még a víztükör is hozzáadjon szépségükhöz.
A kijárta felé terelő egyik utolsó és talán legnagyobb installáció egy holdacskákból álló sorfal volt. Roppant látványos levezetése a lámpáskavalkádnak, a kijárat közvetlen közelében pedig egy hatalmas kínai sárkány búcsúzott tőlünk, amit egészben nem sikerült megörökíteni a körülötte nyüzsgő tömeg miatt. 
Nem kizárt, hogy Európában más állat- vagy növénykertben is felbukkanhat majd ez a kiállítás, vagy akár még itthon is. Érdemes megnézni, ajánlom!